Eddig minden navigációs eszközt GPS-nek neveztünk, de ez egyre inkább nem helyes. Felnőttek a kontinentális konkurensek, hamarosan négy nagy globális helymeghatározó rendszer fog párhuzamosan működni. Az új összefoglaló név már a Global Navigation Satellite System, azaz a GNSS. A négy nagy rendszert és annak kiegészítőit rövid ismertetőjét azért állítottuk össze, mert szeretnénk, ha a jövőben nem minden eszköz és navigáció rendszer összefoglaló neve lenne a GPS, hiszen erre van önálló kifejezés, a GNSS.

Global Positioning System (USA)

A GPS, azaz a Global Positioning System az USA hadiipari fejlesztése. Sokáig nem volt polgári elérhetősége, majd csak torzított adatokat juttattak el a mezei felhasználóhoz. Ez okozta a nagy pontatlanságot, bár kétség kívül tengeri hajózásnál a 100 méteres pontosság is sokkal jobb volt, mint a korábbi rendszerek. Az amerikai haditengerészet 1958-ban kezdte navigációs rendszerét fejleszteni hadászati felhasználásra. Ez évtizedekig ezt a célt szolgálta, majd az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) 2000 májusában megszüntette a zavaró jelek sugárzását, ezzel elkezdődött a polgári felhasználás terjedése. 14 év alatt piacvezetők lettek, de 2010 és 2022 között ez a pozíciójuk rohamosan csökken. Beszállt a versenybe Oroszország, Kína és Európa is önálló rendszerekkel.

Globalnaya Navigatsionnaya Sputnikovaya Sistema - GLONASS (Oroszország)

Az orosz fejlesztések tulajdonképpen az USA-val párhuzamosan zajlottak kisebb megszakításokkal. A 2000-es évekig hol foglalkoztak vele, hol nem és ez azt eredményezte, hogy időnként évekig nem volt saját navigációjuk. Ez 2010-re változott meg teljesen, amikor teljes üzemben mind a 24 műholdjuk elkezdett dolgozni és nem torzították a jeleket. A Globalnaya Navigatsionnaya Sputnikovaya Sistema, a GLONASS annyira fejlett, hogy a legtöbb gyártó GPS/GLONASS kompatibilis eszközöket kínál. Ezek a termékek a két szolgáltató összes műholdjával kommunikálnak, így jelentősen nőtt a pontosság például magas házak közötti szűk utcákban, vagy a tengeren erősen tagolt partoknál.

BeiDou Satellite Navigation System (Kína)

Természetesen a kínai kormány is kifejlesztett egy saját műholdas hálózatot, ez BeiDou Satellite Navigation System (BDS). Több ismert neve van, így említhetik COMPASS vagy BeiDou-2 néven is. A működési területe erősen Kínára fókuszál, a fejlesztések végén 35 műholdat küldenek az űrbe. 1980 és 2000 között zajlottak az első kísérletezések, majd az új évezredben erősítettek be ők is. Ennek a rendszernek a léte jelenleg ránk nincs semmilyen hatással, nem érjük el Európából.

Galileo (Európa)

Európának is van, lesz saját rendszere. Ez abban különbözik a többi háromtól, hogy ez nem egy országhoz, államhoz kötődik, hanem magához a kontinens országaihoz. Közös fejlesztés közös pénzből. Ennek előnye, hogy háborús helyzetben nehezebb leállítani a polgári felhasználást. Az első Galileo műholdat (GIOVE-A) 2005-ben állították pályára és a teljes park 30db műholddal fog üzemelni.

Négy nagy rendszer integrálódása

A négy nagy rendszer eltérő pályán kering és képesek egymást kiegészíteni, pontosítani. Érdekes, hogy az amerikai és az orosz rendszer már ma is így működik. Látható tehát, hogy a navigációnak több ”szolgáltatója” van, és hamarosan csatlakoznak a többiek is. Ezért a jövőben már a Global Navigation Satellite System, a GNSS kifejezést kell használnunk.

SNEWI és a GNSS

A 2006-os kezdés óta mindig haladtunk a technikai fejlődéssel és ez így lesz a jövőben is. A legújabb flottakövető és versenyközvetítő eszközeink már dual rendszerűek, azaz GLONASS/GPS kompatibilis jeladók amiktől nagyobb pontosság várható el, hiszen közel kétszer annyi műholdat érhetnek el mint elődeik. A nagyobb pontosság sűrűbb jelvételezést, aktuálisabb pozíciót és részletesebb telemetrikus adatokat biztosít.

Akit még részletesebben érdekel a téma mindenképpen olvassa el a "GPS és társai" ismertető anyagunkat, ami itt érhető el   >>>